Bergendócia

 

„Bergendócia” bemutatása

Bergendócia egy fantázianév, mely a meséből született (Bergengócia), de tükrözi álmunkat, mely e három (vagy 2?) település összefogásáról, illetve SZER-ek összekapcsolásáról szól (Pusztaszer, Ópusztaszer, Dóc). Egy SZER volt, hol nem volt…..:) itt, Őseink földjén.

Dóc elzárt kis zsáktelepülés a Tisza-mentén, történelme visszavezethető a szarmatákig, akik már a rómaiakkal is kereskedtek. De maradva a meséknél, mondáknál…..sokan nem tudják, hogy a magyar regék és mondák Dóccal kezdődnek, mert mielőtt megkötötték a vérszerződést…:

„…a győzelem után Árpád vezér és nemesei tovább indultak, egészen addig a mocsárig mentek, melyet Körtvély-tónak mondanak, ott is maradtak a Gyümölcsény erdő mellett 34 napig, Azon a helyen Árpád vezér és és nemesei az ország minden törvényét, valamennyi jogát elrendezték, hogy a vezérnek és főembereknek miként szolgáljanak, vagy az lekövetett vétkeket miként büntessék, Ott a vezér a nemeseknek falvakat ajándékozott, a bennük lakókkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén SZERINEK nevezték el, mert szeréi ejtették az ország dolgának., letelepedtek egy hónapra a Körtvélyesi tó partján, hogy SZERét tegyék az ország dolgának….” Lengyel Dénes Régi magyar mondák 1972

Hát kérem, még a mostani öregek is ismerik a körtvélyesi tavat, és a Gyümölcsény erdőt Dóc határában.

A település egy sziget volt még 1924-ben is, és a falu tengerszint feletti magassága megegyezik a szegedi fogadalmi templom tornyának magasságával. A Tisza egyre emelkedő árhulláma 1879 március 5-én Szegeden elérte a 806 cm-t. S ezen a napon 19 órakor a mai Dóc község határában lévő petresi dülőnél a Tisza mintegy 255 cm szélességében átszakította a gátat .

Dóc 1952-ben létesült kis település, Területe 4870 ha, melyből a belterület 72 ha. A falu régi, szép neve a valamikori bérlő birtokos (Dóczy-birtok) nevét örökíti meg. (Az 1400-as évek elején ezt a területet Dóczy Miklós nevű bérlő hasznosította. Szegedtől 25 km-re fekszik. Mai határában a középkorban Sövényháza néven falu volt, mely a török uralom alatt elpusztult. A XVIII. század második felében szegedi dohánykertészek telepedtek ide, megvetve a mai település alapjait.

A falu belterületén a Rózsa Ferenc u. 1-13. útszakasz alatt feltáratlan szarmata sírok helyezkednek el, a határában regisztrált kunhalom található, a belterületén a temető melletti dombból (kunhalom?!) a mai napig csontok kerülnek elő, és a falu mesél a 20 évvel ezelőtt ott talált sírokról, mellkeresztekről. Dóc területét a 4519. sz. Szeged-Csongrád összekötő út északi és déli irányban keresztezi. Északi határa a Tisza folyó, az útvonal nyugati oldalán a homokos talajon kialakult tanyás kisgazdaságok a jellemzőek. A keleti oldalon, mozgalmas terepen kiterjedt erdők húzódnak, ezek karéján belül, domb- vonulatra épültek a belterület házai. A falu határos az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkkal, illetve rákkattintva elérhető A falu dombon helyezkedik el, melyet akác, fenyő és tölgyerdő vesz körül, és ezzel kellemes vizuális élményt nyújt, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része.

Területének 58 %-a védett, a környező földek Natura 2000 területe alá tartoznak. A tájvédelmi körzet a Tisza jobb partján lévő hullámteret és az árvédelmi töltésen kívül elterülő mentett területet foglalja magában. A védett területen közel 400 ha legelő található. Ezek fontos pihenő és találkozó helyei a vonuló madaraknak, ősszel, október elejétől november közepéig több tízezer daru és vadliba pihenő helye. A falut körülvevő erdőkben sokfajta állat él, a nyúlgáton számú gyurgyalag kolónia él, ami 2014-ben az év madaraként is vonzó attrakciót jelent.

A község temploma 1792-ben épült, 1975-ben építették át.
A község zsákutcás adottsága miatt forgalma csekély, ezért csendes, tiszta, és jó levegője van. Ópusztaszerhez és a Tiszához való közelsége-ahol számos túrázási, pihenési, horgászási lehetőség adott - a magas páratartalom ideális a levendulának, mely lendítő erőt adhat a falusi turizmusnak.

A település legrégebbi épülete a Nyilvános Falui Könyvtár épülete, melyet az Önkormányzat helyi védettségű épületté minősített. Pusztaszer, „miért van két Pusztaszer, mikor a történelem csak egyet ismer? Hosszú századokon keresztül egyek voltunk, és voltunk Zer, Szer város és lettünk 1640 után Pusztaszer. Az 1800-as évek elején Pusztaszer nagyobbik része a Pallaviciniek tulajdona lett, és õk nevet változtattak, Sövényháza lett belõle egészen 1979-ig. Aztán kezdték el felépíteni a szép csodálnivaló skanzen-falut és kapta meg a történelmietlen Ópusztaszer nevet, ami elõl sokszor el is hagyják az Ó betût és Pusztaszert mondanak.

Ebbõl aztán volt, van és lesz is bonyodalom. Pusztaszer, de melyik? Most a mi kis csendes Pusztaszerünket szeretném bemutatni! Mi is vagyunk, mi is létezünk! Mi is ápoljuk a történelmi hagyományokat...Szívünkben tudjuk, érezzük, mi egyek vagyunk. Összeköt bennünket a történelem

eseménysorozata, összetartozunk..."Nagy Józsefné Pintér Eszter: Pusztaszer története 1996

 

Szabadidős tevékenységek

túrázás
kerékpározás
lovaglás
közeli termálfürdők (Szeged, Algyő, Kistelek, Mórahalom, Kiskunmajsa)
falu kemence
horgászat
vadászat
madárles

Együttműködő partnere

Pusztaszeri Önkormányzat www.pusztaszer.hu
Évkerék Ökotanya www.evkerekokotanya.hu
Pipacs Ökotanya www.pipacstanya.hu
SZeri Ökotanyák Szövetsége www.vackorte.hu
Ópusztaszeri Történelmi Emlékpark www.opusztaszer.hu
Kiskunsági Nemzeti Park www.knk.hu

Természeti értékek

Élő Tisza
Szakadás
Atkai holtág
Őszi daru vonulás
gyurgyalag kolónia
tölgyerdő
hétnővér (nyárfa a gáton)
puszta
tiszavirágzás

Feldolgozandó helyi termékek

sertés (később mangalica) Vágópont
marha tartás -sajt készítés, vágó pont
kecske tartás, sajt, tej, vágópont
baromfi tartás tészta gyártás
juh tenyésztés, vágópont, gyapjú feldolgozás
gyümölcs lekvár, desztillálás, aszalás (szilva)
zöldség, tartósítás
gyűjtött termék feldolgozása (eper, csipkebogyó, bodza, pitypang, orgona, levendula)

Kulturális értékek

Ópusztaszeri Történelmi Emlékpark-honfoglalók földje
Pusztaszer-Pusztabíró háza
Dóci hagyományőrző konyhakert (bemutatókert)
helyi kéz és iparműves hagyományok (egyik tagunk minősített népművész -mézeskalács, tojásfestés,..)
Szeri Fonó (Ópusztaszer)

Szolgáltatásainkat Igénybe vevő célcsoport

Iskolák
Óvodák
Céges rendezvények
Baráti társaságok
Családok

Kialakítandó infrastruktúra

Tisza parti pihenőhely, sátorozási lehetőséggel, Falusi szálláshely közösségi térrel, Zöldség-gyümölcs feldolgozás, desztillálás vágópont kialakítás, kerékpár kölcsönző
 

Bergendóc